2017. máj 02.

a senki földje

írta: atinam
a senki földje

Csak sűrűsödött és sűrűsödött, szinte minden napra jutott valami amitől görcsbe rándult a gyomrom, ami kiborított, amitől sírni kellett. Sokszor éreztem azt, hogy az egész világ megőrült ezen a tavaszon, és mindenkit utolér minden rossz, a legválogatottabb, leggyötrőbb kínok. Lehet, hogy ha lassabban történik, ha nem egyszerre, akkor nem viselt volna meg ennyire. De folyamatosan szembesülni azzal, hogy a barátaim, a hozzám közel állók, sőt, még az ismerőseim is sorra padlóra kerülnek, ráadásul olyan szituációkban, amiből nem biztos, hogy lesz teljes felépülés.... Már csak akkor döbbentem rá amikor késő volt, hogy az idegeim szinte teljesen felmondták a szolgálatot, és a legsötétebb démon vette át az irányítást.

Óriási kavicsot dobtam a feneketlen sötétségbe, és olyan dolgokat kavartam fel ezzel, olyan szörnyeket szabadítottam magamra/magunkra, hogy nem tudom fog e még valaha ugyanolyan szikrázóan sütni a nap, mint előtte.

M. napokig nem ért hozzám, egyáltalán.

Aztán volt itt minden, meg mindennek az ellenkezője is. Először én akartam menni, futni, rohanni bele a semmibe, soha vissza nem nézni. Aztán ő akarta, hogy menjek. Végül maradtam. Rengeteg, elmondhatatlan mélységű fájdalom, újra felszaggatott vérző sebek, és csak romok... romok mindenütt.

Hetek teltek el, beégett az első simogatás emléke. Úgy tette a kezét a fejemre ahogy szokta, és a hajjammal játszva simogatott, nekem pedig megállíthatatatlanul patakzottak a könnyeim.

Együtt alszunk, de nem összebújva mint azelőtt. Nagyon hiányzik ez hogy így zárjuk le a napot, azzal a tökéletes, biztonságot adó, világot kizáró összegabalyodással, ami az első együtt töltött éjszakánk óta  a sajátunk volt. Remélem visszakapjuk....

Azt mondja fél, és én megértem. Én is félek, mindig is féltem.

Már láttuk egymás legrosszabb arcát, ismerjük a hibákat, mindketten megszenvedtünk ezért a tudásért most már csak használnunk kellene. Kell, hogy legyen ennek értelme! Nem lehet az egész teljesen hiábavaló, mert akkor tényleg legyen inkább zombi apokalipszis, az aztán majd a helyére rántja a világot.

Szólj hozzá

sötétség démon összeomlás zombi apokalipszis