Hát mikor máskor találhatnám ki, hogy ilyen kihívást állítsak magam elé, ha nem akkor mikor a hangulatom egyébként sem túl rózsás. (finoman szólva...)

Nem is szeretem az ilyen netes okosságokat, x pont amitől biztos jobb kedvre derülsz, y pont a tökéletes párkapcsolatért (haha!), z pont amit meg kell tenned magadért (ja...), stb. Ugyan, hagyjuk már a hülyeséget, de tényleg!

Nem tudom honnan jutott eszembe, hogy listázzam (magamnak - magamban) a függőségeimet. Mikor még csak gondolati szinten ébredezett bennem a felvetés majdnem meg is győztem magamat, hogy eh, hagyjuk a csudába, hát nincs is nekem olyanom. De miután lezavartam a felvezető köröket rájöttem, hogy hé, tulajdonképpen kit akarok itt átverni? Mert hogy nagyon is van függőségem, őszintén szólva több is, és elég erős szenvedélyeim is vannak.

Csak a tisztán látás végett mondom, függőség alatt azokat a dolgokat, szokásokat értem amikhez ragaszkodom minden áron, amelyek hiánya elvonási tüneteket okoz. Szenvedélyként pedig azokra tekintek, amikről nem szívesen mondanék le. Aztán most ez utóbbi halmazból mégis kiválasztottam egyet amiről igen, még ha csak átmeneti időre is, ráadásul önként, minden külső kényszerítő erő hatását nélkülözve.

Lássuk a listát:

Függőségek: szex, kávé, internet (Kb. ebben a sorrendben, bár tulajdonképpen mindegyik első helyen áll) Szenvedélyek: Na itt azért van olyan dolog ami elsőre kicsit meglepő, ilyen pl. az állandó vízivás. Tudom, hogy a víz szuper, meg egészséges, meg egyébként is kell, bla bla bla..., de azt hiszem ez nálam már nem feltétlenül csak a szükségletek kielégítéséről szól.  Ebbe a csoportba sorolom az írást, bár ez is necces, mert sokszor önterápiás céllal történik szóval simán lehet, hogy ez is inkább függőség. Az alkohol, ami az esetek túlnyomó többségében borozásban manifesztálódik. És az édességek. Leginább csokoládé, esetenként sütemény, de mivel nagyon válogatós vagyok ez ritkább, jégkrém (oh.... a sós karamella....)

Átgondolva ezeket, meg számításba véve, hogy jövő hónapban lesz a születésnapom (37 leszek, ami már majdnem 40! Elég menő! Már a 40, nem a 37 Negyvennek lenni menő lesz, már várom!) úgy döntöttem, hogy kivonom az életemből a hozzá adott cukrot 4 hétre. Zero sütemény, fagyi, jégkrém, csoki. Amit eszek meg iszok abba egyébként sem teszek soha cukrot, tehát ezzel nem lesz gond. Viszont a kis Lindt falatkáktól, a sós karamellás lágyan olvadó Jack's-től, és egyéb kiegészítő nyalánkságoktól távol tartom magam a születésnapomig. (Legalábbis ez a terv, amit remélem sikerül tartani) Egyébként is olvastam több helyen is, hogy a cukor tovább rontja a depresszióra való hajlamot. Nem fogok édesítőkkel csalni, mert valamiért szent meggyőződésem már gyerekkorom óta, hogy az színtiszta méreg, úgyhogy nincs kiegészítő alternatíva, maxiumum a méz, ha nagyon szenvednék.

Hajrá én! (aki érez magában bármilyen hasonló dologhoz affinitást nyugodtan csatlakozhat)