Sokszor előfordult már, és mindannyiszor rettentő viccesnek találtam, amikor olyan emberek akik kevéssé, vagy egyáltalán nem ismernek, megpróbálják kitalálni, hogy mire gondolok. Hamar lelövöm a poént, elárulom, nem szokott nekik sikerülni, nagyon nem! Ennél kevésbé mulattat, sőt, leginkább…

" - Emlékszel? Valamelyik reggel ültünk a téli kertben, sokáig néztelek, még meg is kérdezted, hogy mit mosolygok? - Igen, valami rémlik. - Olyan jó volt úgy nézni téged, azt szeretném, ha örökre olyan maradnál, látszott akkor rajtad, hogy boldog vagy. "   Tényleg az…

Szeretek egyedül lenni. Nem mindig, és nem minden hangulatban, de most éppen igen. Érdekes, hogy inkább ilyenkor, amikor kavarognak bennem a dolgok, amikor keresek - bár nem mindig tudom, hogy pontosan mi is lenne amit szeretnék megtalálni, amikor várok - ki tudja..., talán a csodára, egy…