Ok, hát sejtettem, hogy a családi banzáj nem lesz egy fáklyásmenet, de hogy ennyire szarul fogom érezni magam arra azért nem számítottam. Borzasztó, rettenet, és még annál is rosszabb! És nem, nem, nem, soha (SOHA) ebben az életben többet ilyen nem lesz amíg rajtam múlik. Akármi is jön, ha piros eső esik akkor sem fogom többé összeereszteni a két családot egy helyen azonos időben.

Továbbá egy darabig külön-külön is kimaxoltam a full family élményt, idén már biztosan nem akarok újra Magyarországra látogatni, de ha most kell válaszolnom akkor talán még jövőre sem.

Nem tudom miért, de valahogy egyre nehezebben viselem őket. Ennek elvileg fordítva kellene lennie, legalábbis ha a logikai oldalról közelítünk, mert ugye keveset találkozunk személyesen (évente 1, max. 2 alkalom), de nálam ez pont azt eredményezi, hogy méginkább csökken a tűréshatárom, meginkább észreveszek dolgokat, kihallok hangsúlyokat, és egyre hamarabb kezdem érezni, hogy köszi elég volt, mennem kell, sziasztok!

Annyira jó volt hazajönni! Boldogsággal tölt el már csak annak gondolata is, hogy visszatértünk a saját életünkbe. (Na meg ugye nem utolsó szempont az sem, hogy itt jóval kellemesebb a hőmérséklet.)

Összegezve az esküvővel kapcsolatos kiadásokat azért meglepődtem. Ha valaki fél évvel azt mondta volna nekem, hogy így, hogy gyakorlatilag kihagyjuk a lakodalom részt és az ünnepi ebéd meghívást is lekorlátozzuk a legközelebbi családtagokra és barátokra, ez lesz a végösszeg, valószínű felszaladt volna a szemöldököm. Persze nézhetjük a dolog pozitív oldalát, miszerint ekkora kiadás mellett sem kellett semmit változatnunk a napi életvitelünkön, nem kellett hónapokig spórolgatni, stb., és ez nagyon jó. Viszont ha azt nézem, hogy a költségek egy jelentős részét olyan tételek tették ki, ahol rohadtul nem azt kaptuk a pénzünkért amit kellett volna akkor meglehetősen bosszantó. Persze, utólag könnyű okosnak lenni... Többet biztos nem fordul elő pl., hogy design tortát próbálunk készíttetni egy olyan országban, ahol a cukrászképzés a béka segge alatt van.

Mindegy, túlvagyunk rajta, legközelebb ebből a pénzből inkább elmegyünk egy klassz nyaralásra, leginkább valami olyan helyre ahol nem kérdezi meg ötpercenként valaki, hogy mikor lesz már gyerekünk....

Meg közben volt születésnapom is.

1-től 10-ig terjedő skálán mennyire gáz ha a saját anyád elfelejt felköszönteni csak mert a fb nem jelezte az eseményt? ( 11 )

Viszont M. halálosan édes volt! Kávét készített nekem, aztán titkos szervezkedések közepette eliszkolt beszerző körútra. Voltak isteni finom sajtok, roppanós tetejű Dobos torta, százezer színben pompázó illatos virágcsokor. Happy, happy!