Megnyugtatásul közlöm, a blog nem szűnik meg. Csak most egy kis pause van, mondhatnám, hogy nyáriszünet, de az igazság az, hogy inkább egy kis szünet a fejemben.

Sok apró történés, amik mozgásban tartják az egész mindenséget, és visznek előre, a következő nagy, és még nagyobb dolog felé.

Várom már nagyon az augusztust, hogy Magyarországra látogassunk, mert mostanában már rettenetesen hiányoznak emberek. Leginkább De., és Sz.

A közelmúlt talán legnagyobb híre, hogy M.-el megbeszéltük, a következő 2-3 éves tervben már szerepel a baba projekt. HÚÚÚÚÚÚÚúúúúúúú!!!! Óriási dolog ám ez, pláne tőlem! Emésztgetem is még, forgatom magamban, körüljárom, vizsgálgatom, és egyre jobban tetszik. Sőt, kezdek beleszeretni a gondolatba. :-)  (M. mint egy édes kis puha szeretetgombóc apukája.... Hmmmm.... imádás!!!!)

Szóval itt vagyok, jövök majd hírekkel, meg sztorikkal, és aki szeretne, csakúgy mint eddig privátban is megtalál. Addig is mindenki élvezze a nyarat, meg az életét, amennyire csak lehet.

A dal választás aktualitása nem csak a szöveg mondanivalója, hanem számomra jelenleg inkább Anna maga.

Több interjút is láttam vele mostanában (régebbieket is), és nekem nagyon tetszik, ahogy ő a saját anyaságát, ehhez az egész témához való viszonyát megéli és kommunikálja. Mindig mondom, véletlenek nincsenek, azt gondolom, hogy nálam pont most van itt az ideje, hogy ezek a riportok és gondolatok keresztezzék az utamat.