Furcsa volt visszajönni, 5 hét végtelenül hosszú tud lenni.

A megérkezésem utáni első órában le sem tudtam ülni, csak mászkáltam fel-le a lakásban, a teraszon, minden olyan ismerősen-idegennek tűnt. Olyan érzés volt, mint amikor régen átmentem M.hez az ő lakásába. Kb. két nap telt el mire ki tudtam mondani magamban, itthon vagyok.

Most olyan nagyon nyugodtnak, letisztultnak érzek mindent. Valahogy könnyebb lett ez az egész, legalábbis most még annak látszik. És a legfontosabb változás, hogy nem félek, elmúlt belőlem az a rengeteg görcs.

Egyelőre ennyi, most jó, és azt érzem hogy lesz még jobb is.