A fb-on újabban van egy ilyen idétlen rész, ami folyamatosan hülye kérdésekkel bombázza a felhasználókat. Az imént pl. arra voltak kíváncsiak mitől érzem magam boldognak. (Van ember aki ezekre ott tényleg válaszol???) Most ezen így elgondolkodtam magamban, és azt kell mondjam, hogy alapvetően nincsenek túl nagy igényeim, persze ez nyilván nézőpont kérdése is.

Lássuk, néhány dolog ami így kapásból eszembe jut:

Reggel felébredek, M. otthon van, hamarabb kelt mint én, kimegyek a nappaliba, még félálomban hozzá bújok a kanapén, ahogy a hátamra teszi a kezét és megsimogat érzem milyen meleg a tenyere, megpuszil és azt mondja, "Szia kócos, csináljak neked kávét?"

Dolgozik, én pedig valami olyan ételt találok ki, és készítek vacsorára aminek tudom hogy örülni fog. Mikor hazaér kicsit morgós (mindig), és tudom is hogy ilyen lesz, mégis várom, minden nap örömmel várom, mert valahogy azonnal kerekebb lesz a világ amikor belép a lakásba.

Az esti összebújós elalvás.

Az unokahúgom léte, a hihetetlen csoda ami ő maga. A nyitottsága, a bátorsága, az őszintesége, és az a fantasztikus pozitív erejű szeretet ami az egész lényét átitaja.

De. barátnőm, a támogató, elfogadó, sokszor vígaszt nyújtó barátság, ami nem azért, hanem annak ellenére létezik, hogy ismer.

Nem olyan nagy dolgok ezek elvileg, de nekem a mindent jelentik, és a legtöbbért egy egész világot is adnék.